Kezdetek...

Minden kezdet nehéz, ahogy szokták mondani. De valóban így van ez? Én inkább azt mondanám, hogy ismeretlen. Mivel minden kezdet utáni út ismeretlen, nincsenek a jól bevált praktikák, amivel az adott helyzetet pár másodperc alatt megoldanád, és ez benne olykor az ijesztő.

Ugyan az életben ennél ezerszer nagyobb kezdetek is vannak, valahol nekem ez is az. A blogom első Nektek szánt tartalma. Úgyhogy szeretettel köszöntelek immáron itt is! Mondhatom, hogy gyakorlatlan vagyok én ebben, és számomra ez is valami ismeretlen, de valójában teljesen önszántamból kezdtem ebbe bele, hogy Ti, akik akár korábbról Instagramon követitek a posztjaimat, vagy akik teljesen újként kerültök ide, kicsit részletesebben kifejtve találkozhassatok a gondolataimmal. Nagyjából ennyit szántam a miért és hogyan kerülök ide fejezetbe.

Kezdetek... féljek, vagy ne féljek?

Ne, ne félj! Legyen szó bármiről, félelemmel elindulni olyan, mintha előre elkezdenél a sikertelenségedre inni. A mindennapjaink tele vannak kiszámíthatatlan pillanatokkal, ismeretlen helyzetekkel. Na de, ha előre lejátszol, elképzelsz a fejedben egy helyzetet - hogy arra így majd talán jobban felkészülsz - ugyanakkora eséllyel botlasz bele a teljes ismeretlenbe, hiszen megjósolni a jövőt lehetetlen. Lehet, hogy az ismeretlen helyzetbe való belevágás nem fog akkora sikereket hozni, mint azt korábban gondoltad, sőt az is lehet, hogy az egész végül egy kudarc, egy sikertelenség lesz. Az egész élet erről szól, feltenni valamire a tétjeidet, meglépni és várni. Leszűrni a konklúziókat, és ha okos vagy, azokat figyelembe véve előről kezdeni az egészet. Hiszen állandóan a biztosat keresni, állandóan csak akkor lépni, csak úgy, aminek biztos a kimenetele, egyrészt a mai rohanó világban szerintem lehetetlen, másrészt az nem más, mint az egy helyben toporgás. Az egy helyben való toporgással pedig csak egy gond van, az, hogy nem fogja jobb helyzetbe segíteni azt az állapotot, ha esetleg elégedetlen vagy valamiért önmagaddal, vagy az életeddel.

Nem a vakmerőségben látom az élet megoldását, hiszen az is szélsőséges lenne. Viszont fontosnak tartom a lépést, hogy mozgásban legyünk akkor is, ha nem mindig pozitívan jövünk ki egy helyzetből. Van egy mondás, amit mindig igyekszem mélyen átgondolni, amikor elolvasom:

,,A jó döntések tapasztalatból születnek, a tapasztalat pedig rossz döntésekből."

/A mestergyilkos című film/

Mennyi igazság egy mondatban. Egy olyan társadalomban, mely a sikerorientáltságra, a magamutogatásra, a hatalommal, pozícióval, vagyonnal való kérkedésre rendezkedett be, állandó versengést kényszerítve mindenkire, valóban nehéz ezt elfogadni. Nehéz útnak indulni egy helyzetben, amire nem tudsz előre felkészülni, és felvállalni a sikertelenség kockázatát. Hiszen ha rosszul jössz ki a helyzetből, akkor mit szólnak majd mások? Hogyan állsz eléjük és mondod el, hogy amiről olyan sokat meséltél, amit akkora élettel terveztél, most kudarcként mégis fejbe vágott?

Valóban kudarc ez?

Kudarc vagy iránymutatás?

Kudarc vagy tapasztalat?

Kudarc vagy újratervezés?

Könnyű az életről filozofálni, ha éppen nem egy ilyen helyzetből generálódó kusza érzelemhálózat közepén próbálsz tisztán látni. Péklapáttal pofon verve, frissen sebző arccal nyilván nem könnyű boldogan kijelenteni, hogy ez csak egy tapasztalat volt. De egy ilyen helyzetben, erősen a hitedbe kapaszkodva - higgyél bármiben is - szépen az alapoktól elkezded újraépíteni önmagad. Lehet, hogy sok időbe fog telni, de a végére azt veszed észre, hogy a kudarcból valóban erősebben jöttél ki, mint ahogy az ismeretlen helyzet felé elindultál. Akkor tehát valóban tapasztalatot nyertél.

Hogy miért ne félj? Azért, mert vagy sikert nyersz, vagy tapasztalatot. Valamit elkezdeni pedig egyáltalán nem jelenti, hogy bukásra vagy ítélve. Azért, mert erős vagy. Higgy magadban, a képességeidben, a benned lévő erőben! Lehet, hogy meginog a hited, de el sose hagyjon! Azzal, hogy nem félsz és belevágsz az ismeretlen helyzetekbe, lehet, hogy életed legnagyszerűbb lehetőségével találod magad szembe. Lehet, hogy nem azonnal, de az is lehet, hogy igen. Sosem tudhatod, hogy mit hoz a jövő, úgyhogy miért kellene egy negatív képben hinned?

El fogod érni az álmaidat, de ahhoz az kell, hogy az álmokból célok, a célokból tervek legyenek! A tervek felállításakor pedig elkerülhetetlen, hogy belevágj az ismeretlenbe is és kockáztass a sikerért!

Ilyen gondolatokkal vágtam bele én is az ismeretlenbe, és ragadtam klaviatúrát egy újabb platformon. Vagy tapasztalat lesz belőle, vagy óriási siker. Viszont egy valami nem hiányzik az első lépés megtétele óta: az önmagamba vetett hitem!

Szeretettel,

@healtherapy